Bejelentkezés Hírlevél

Kozma-Fecske Ivett cikkei

Mi is az a behívás?
dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. október 6. Munkaügyek

Mi is az a behívás?

A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat. Behívással történő foglalkoztatás során ugyanis a munkavállaló nem állandó jelleggel végzi feladatait, hanem azok esedékességéhez igazodva. Ezáltal a munkáltató nem tartozik általános foglalkoztatási kötelezettséggel, a munkavállaló pedig csak behívás esetén köteles munkát végezni, így munkavégzésre és ezzel együtt bérfizetésre csak akkor kerül sor, amikor ellátandó feladat is van.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. szeptember 22. Munkaügyek

A rendkívüli munka ára

Túlórák szinte minden munkahelyen előfordulnak, a különbség abban adott, hogy kifizetésre kerülnek-e, és ha igen, a kifizetés eléri-e a jogszabályban meghatározott összeget. Természetesen a rendkívüli munkát minden esetben meg kell fizetni, ennek elmaradása esetén a munkavállaló az elévülési időn belül jogi úton kényszerítheti azt ki. Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket. Az elszámolás során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a rendkívüli munkára mikor került sor.

Elszámolás a munkaviszony végén
dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. szeptember 15. Munkaügyek

Elszámolás a munkaviszony végén

Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni. Ez jelenti egyrészt az anyagiak rendezését, másrészt a különböző jogszabályokban meghatározott igazolások, dokumentumok kiadását is. Ezek hiánytalan átvétele a munkavállaló számára különösen fontos, hiszen az új munkahelyen történő munkába lépés során szükség lesz rájuk.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. szeptember 8. Munkaügyek

A munkavállalók közös felelősségre vonása

A munkavállalói károkozás miatt történő felelősségre vonás sokszor nem könnyű feladat, ám még bonyolultabb a helyzet, ha a kárt többen okozták. Ilyenkor az eset alapos kivizsgálása szükséges annak érdekében, hogy megtudjuk, ki milyen arányban felel a kárért. Speciális szabályok alkalmazandóak, ha a kár a megőrzésre átadott dologban következett be, továbbá csoportos leltárfelelősség esetén is.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. szeptember 1. Munkaügyek

Munkakörhöz kötődő kötelező védőoltások

Egyes munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók nagyobb veszélynek vannak kitéve bizonyos betegségekkel kapcsolatban. A munkáltató feladata felmérni a veszély létét, nagyságát és ennek megfelelően biztosítani a munkavállalók számára a szükséges védőoltásokat. Ehhez természetesen iránymutatást is kapnak a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. augusztus 25. Munkaügyek

A munkaviszony megszüntetése munkaerő-kölcsönzés esetén

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra számos speciális szabály vonatkozik. A munkaviszony megszüntetése is egy olyan terület, ahol az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek célja egyrészt a munkaviszonyban részt vevő három szereplő jogosultságainak és kötelezettségeinek elhatárolása, másrészt a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságának biztosítása a munkáltató által történő munkaviszony-megszüntetés könnyebbé és olcsóbbá tételével.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. augusztus 18. Munkaügyek

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátai

Az egyszerűsített foglalkoztatás kevés adminisztrációval jár és olcsó, így igen népszerű, azonban alkalmazása során meg kell tartani a rá vonatkozó korlátokat. Mind az ilyen módon foglalkoztatható munkavállalók létszáma, mind a munkaviszony hossza határok közé szorított, ezzel biztosítva azt, hogy ezt a formát a munkáltatók valóban csak alkalmi vagy idénymunka esetében használhassák.

Kozma-Fecske Ivett  |  2020. augusztus 11. Munkaügyek

Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér

Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

dr. Kozma-Fecske Ivett  |  2020. augusztus 4. Munkaügyek

Kártérítési felelősség munkaerő-kölcsönzés során

Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, több jogszabályi rendelkezést az általánostól eltérően kell alkalmazni. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek, továbbá a kölcsönvevő által a munkavállalónak okozott kár tekintetében szintén speciális szabályok alkalmazandóak, amelyekre kihatással lehetnek a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban foglaltak is.